A pedagógia szerepe az egészséges táplálkozás iránti igény felkeltésében

2021. október 14. 23:01 - Aprólépés csapat

iskolaietkezes.pngA ’80-as években voltam felső tagozatos diák egy lakótelepi iskolában a főváros külkerületében. A mai napig élményként emlékszem az egyik gyakorlati óránkra. Az akkori gyakorlati tanóra a későbbi technika órának felelt meg és a barkácsolástól a főzésig, a szabás-varráson át az esztergálásig sok praktikus tudást igyekezett átadni a tanulóknak.

Azon a bizonyos gyakorlati órán a főzés, ételkészítés, terítés volt a téma. A fiúk és a lányok külön készültek erre az alkalomra, és a lányok az óra keretében vendégségbe hívták az osztály fiú tagjait.(A házibulikon, amelyekre már javában jártunk, fiúk és a lányok is kitettek magukért, menő volt saját készítésű étellel várni a barátokat). A lányok saját maguk által választott csapatokban készültek-már hetekkel az alkalom előtt-az étellel/menüvel, a terítési módokkal, és persze az izgalommal, hogy vajon melyik asztaltársaság kínálata fogja a legtöbb elismerést elnyerni? Még most is az orromban érzem annak a petrezselymes-paradicsomos-sajtos ételnek az illatát, amivel a mi csapatanunk készült erre az alkalomra, és amivel kimagasló sikert ért el a fiú osztálytársak körében.

Meghatározó élmény volt és elvittem magammal az emlékét a felnőtt életembe is. De miért maradt ennyire emlékezetes ez a hetedik osztályos koromban szerzett tapasztalat? 

Az iskolánkban lehetőség volt a főzésre, a tanáraink szabadságot adtak az ételek kiválasztásában, elkészítésében, támogatott volt az otthonról az órára hozott teríték, és nem utolsó sorban építettek a kamaszkor sajátosságára is: a világ dolgai iránti kíváncsiságra és a kortársakkal közös kihívásra.

Az egyszerű gyakorlati órán és arra készülve, leckét kaptunk szervezésből, bevásárlásra való felkészüléséből, az alapanyagok beszerzéséből, menü tervezésből, kölcsönös egyezkedésből. A szüleinket is bevonta a gyakorlat, hisz az ő segítésükre, tapasztalatukra, titkos és bevált receptjeikre ételkészítési trükkjeikre is kíváncsiak voltunk. Többszöri próbafőzéseink is voltak, mindig más osztálytárs konyhájában. A családok ízlésvilágát, egymástól eltérő és hasonló voltát is megismertük. A terítékek kiválasztásnál az esztétikai érzék is megmutatkozott. Igyekeztünk finom, egyszerű és egészséges alapanyagokból elkészíteni az ételt úgy, hogy szépen és a többiekétől eltérően nézzen ki.

A legfontosabb mégis az volt, hogy elnyerje annak a fiúnak ízlését is, aki titokban tetszett nekünk.

Ma már ezt komplex tanulási folyamatnak, élményszerű, tapasztalaton alapuló tanulási stratégiának hívjuk, és hozzátesszük a tudatosságot, az egészséges életre való nevelést, és a fenntarthatósági szempontokat is.

iskolaietkezes2.pngNagycsaládból származom, ami megalapozta számomra a korai munkamegosztás gyakorlatát, a házimunkába, vásárlásba, főzésbe való belenövekedést. Nálunk a száraz tészta soha nem a boltból származott, hanem anyukám maga gyúrta. Bevásárlólistával mentünk boltba és takarékosságra voltunk szoktatva. 

Fővárosi lakótelepi gyerekként ismertem az állattartás egyszerűbb módjait (tyúkok, kacsák, nyulak), a zöldség és gyümölcs kertészetet, és a mezőgazdasági betakarítási munkákat is. Köszönhettem ezt annak, hogy a rokonaimnak az akkor még falusiasnak mondott 17.-kerületben volt hétvégi háza. Mi gyerekek, testvérek, unokatestvérek pedig a nyári szünidőket ott töltöttük bandázással a búzásban, kukoricásban. A nagyszüleinktől pedig megtanultuk a veteményes és gyümölcsös gondozást, valamint a betakarítási munkákat.

Mindez a személyes áttekintés azért került ide bevezetőnek, mert a gyerekek érzékenyítése, nevelése az egészséges életvitelre, az egészséges étel iránti igényre és ismeretre, nem valósulhat meg a család nélkül. A családban kapjuk az első impulzusokat az élethez, és itt kapjuk az első falatokat is az ételekből.

Környezeti nevelői/pedagógiai munkámban pontosan tudom, hogy mennyire meghatározó a gyerekek számára a család, amiben él, felnő és mennyire meghatározó nekem pedagógusként a családdal való együttnevelés. 

A 21. században felnövő generációk kihívásai pedig igen jelentősek 

Századunkban az ételek jelentős hányada egészségtelen, tápanyagokban szegény és változatos környezetterhelő eljárásoknak (génmódosítás, vegyszerek használata a mezőgazdaságban, kémiai adalékanyagok hozzáadása, magas környezetterheléssel járó szállítás) kitett.

Az elfogyasztott táplálék hatása a szervezetünkre a civilizáció megjelenése óta ismert tény és mindnyájunk számára elfogadott összefüggés. A már klisévé vált „az leszel, amit megeszel” hippokratészi gondolat is evidenciának számít társadalmainkban. Globálisan gondolkodva viszont fordítottan is érvényes a megalapítás: a természeti környezetünk olyanná válik, amilyenné az életmódunk formálja azt!

Bevásárlás közben a széles választék láttán gyakran tesszük fel magunknak a kérdést, hogy vajon melyik döntés lenne költséghatékonyabb, mit vásároljunk meg, hogy egyszerre legyen egészséges, gazdaságos és legkevésbé környezetszennyező? Tudni véljük, hogy a tudatos fogyasztói magatartás nemcsak számunkra életbiztosítás, hanem bolygónk számára is szükségszerű(korábbi cikkünkben bővebben a szezonális táplálkozásról).

Ezt a tudatos és érzékeny magatartást a környezet felé mi felnőttek mutatjuk meg szülői és pedagógusi mintáinkon keresztül. A gyerekeink minket vesznek példának, szokásokat és életvezetési stratégiákat alakítunk ki bennük azzal, hogy másolhatóak vagyunk.

Ami igazán izgalmassá teszi még a kihívást, hogy a legtöbbünk, a 20. században született felnőttként igyekszik nevelni, oktatni, érzékenyíteni a 21. században született gyerekeket, akik nagyon eltérő fejlődésűek. Egymástól is eltérnek, és a mi általunk megszokott normától pedig végképp eltérőek. 

„Aki azt képzeli, hogy minden gyümölcs ugyanakkor érik, mint a szamóca, az semmit sem tud a szőlőről” Paracelsus

A 21. században az új generációra érvényes megállapítás lehet, hogy diverzek, azaz diverzitás, sokféleség figyelhető meg. A világészlelési képességek mások, az idegrendszer fejlődése eltér (neurodiverzitás) a korábbitól: az atipikus fejlődés lesz a normális. (Dr.Gyarmathy Éva: Az atipikus lesz a tipikus-21.századi kihívások)

Az aspergeres, autisztikus tünetcsoporttal meghatározott gyerekeknél mára már tény a táplálkozási/étkezési szokások normálistól eltérő volta. A táplálkozás hatása, összefüggései az idegrendszerrel jól kutatott terület. A megfelelő, egészséges és speciálisan beállított táplálkozás az ilyen sajátos nevelési igényű gyermekeknél kiemelten fontos. Mindennapi komfortjukat biztosítja.

Az ételallergiákkal, táplálékösszetevőkkel szembeni intolerancia, érzékenység is mindennapossá lett mára. A gyógyulásra törekvés pedig magával hozza a tudatosságot is: a figyelmet a tudatosabb táplálkozásra, az élelmiszerek ciklusainak, előállításának nyomon követésére, az önrendelkezési igényt az élelem előállításában is. Törekvést a Föld és a Természet, és benne az Ember komplex, holisztikus egymásra utaltságának, kölcsönös függésének megértésére.

Vajon az iskolai nevelés-oktatás milyen szerephez jut, milyen megoldásokkal élhet ebben a komplex egymásra ható halmazban, amelyben a táplálkozásunk, az étel, az élelmiszer milyensége kiemelt elem? 

Definíció szerint:”Az iskola az egészséges életmódra neveléssel, a mindennapos testedzéssel és a környezeti nevelés révén hatékonyan befolyásolhatja a tanulók szemléletét, viselkedését, s ezáltal hozzájárulhat ahhoz, hogy szellemileg és fizikailag is egészségesebb felnőttekké váljanak. A megújuló, kompetencia alapú oktatásban az egészséges életmódra is komplex szemlélettel kell felkészíteni a gyerekeket. Az egészségnevelés az egészségtudat fejlesztésére irányul, ebben az egészséges táplálkozás együtt valósul meg a szabadidő aktív eltöltésével, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné és a lelki egyensúly megteremtésével. Az iskolának sokrétű szerepe van az egészségfejlesztési tevékenységekben: ismeretátadás, attitűdformálás, magatartás-alakítás, öntevékenységre ösztönzés. Az egészségfejlesztés komplex feladatát az iskola nem tudja egyedül ellátni, együtt kell működnie az egészségüggyel és a civil szervezetekkel.

Milyen legyen a táplálkozás: korszerű és/vagy egészséges? Az egészséges azt jelenti, hogy az egyén számára a legmegfelelőbb. Ez kortól és nemtől független. A korszerű azonban ennél többet, kevesebbet vagy egészen mást is magában foglalhat.

Az egészséges táplálkozás kritériuma az elfogyasztott táplálék megfelelő mennyisége és minősége, valamint az életkörülményekhez igazodó optimális összetétele, változatossága és lehetőleg minél magasabb élvezeti értéke. Tehát a táplálék legyen elegendő, tápláló, változatos és finom. Az egészséges táplálkozási követelményeket szem előtt tartva figyelembe kell venni az élelmiszerek energia-, zsír-, fehérje-, ásványianyag- és vitamintartalmát.”

 A globálisan és hazánkban is meglévő negatív tendenciák mellett a továbbiakban a jól működő, bevált beavatkozási területeket, jó gyakorlatokat emelném ki. Azt is, hogy az étel maga milyen sok környezettudatos tartalmat jelöl ki, amelyeket mind megismertethetünk a gyerekekkel, diákokkal, és a felnőttekkel.

A tanítói pályám kezdetén állami/önkormányzati fenntartású 12 osztályos intézményben a 90-es évek végén ugyanúgy megvalósítható volt ez a tanórán, tantárgyközi és tanórán kívüli színtereken is, mint az én diákkoromban. 

Ekkor már az iskolai menzák kis mértékben ugyan, de tudtak kínálni a táplálékallergiás gyerekeknek is menüt. Ha pedig nem, akkor az iskolák többsége felkínálta a melegítési lehetőséget az otthonról hozott ételnek.

A közétkeztetés reformja

A közétkeztetésnek, az óvodai, iskolai étkeztetés reformjára az elmúlt években elindult.

A hazánkban működő közétkeztetési modelleknek kiemelkedő szerepük van a gyerekek egészséges táplálkozásra nevelésében. Egy gyerek, aki naponta háromszor eszik az iskolában, az általános iskola 8 éve alatt összesen 4320 étkezést fogyaszt el! 

Az iskolai étkeztetés nagyon fontos területe a közétkeztetésnek, hiszen a gyermekek idejük jelentős részét az iskolában töltik, így egészségükre nagy hatással van, hogy milyen ételeket fogyasztanak ott. A helyes táplálkozás nem csupán a gyermekek megfelelő fejlődéséhez szükséges, de pozitív hatással van szellemi képességeikre is. Bizonyított, hogy a helytelen táplálkozás az iskolás gyermekeknél növeli a hiányzások számát és összefügg egyes magatartás-zavarokkal is. Ebben a korban alakulnak ki a felnőttkori szokások, ezért fontos, hogy támogassuk a megfelelő táplálkozási magatartás kialakulását, hiszen a betegségek 80%-a összefügg a táplálkozással.

 Az OGYÉI programja az “Egészséges táplálkozást ösztönző iskola”, melyhez készítettek egy kiadványt is a szülőknek, pedagógusoknak a közétkeztetésről. Többek között menza bizottságokat, oktatási segédanyagokat az egészséges táplálkozáshoz, valamint megnézték az iskolák feltételrendszerét és jó gyakorlatokat is közzé tettek.

Táplálékpiramis gyerekeknek és az új szemlélet szerint:

iskolaietkezes3.png

Okostányér:

iskolaietkezes4.png

Egészséges táplálkozáshoz oktatási anyagok iskolásoknak

Az idei tanév tapasztalata

Alsós tanító kollégáimat az idei tanév végén megkérdeztem az aktuális menza állapotokról az iskolájukban és kerületi szinten. Összességében azt mesélték el, hogy a közétkeztetés reformja az induláskor tartalmazott olyan kínálatot, amit a gyerekek és a tanárok is szerettek. Mostanra azonban sok kívánnivalót hagy maga után, az ebéd, és a tízórai/uzsonna is. Kiemelték az íztelenséget, a furcsa összeállítású és kinézetű szendvicskrémeket, a zöldfélék hiányát, és a kínálat egyhangúságát a köretekben, levesekben. Sem a gyerek, sem a felnőtt nem fogyasztja szívesen a menza menüt.

Azonban azt is elmesélték, hogy a világjárvány az elmúlt időszakban milyen pozitív jellegű fordulatokat eredményezett az iskolában megvalósuló étkezésekben. Az egyik ilyen tendencia az volt, hogy a szülők elkezdtek ebédet készíteni a gyerekeknek: tartalmasabb ételeket hoztak az alsósok magukkal, több zöldség, gyümölcs, érdekesebb ízvilágú, egészségesebb alapanyagokkal elkészített szendvics került az otthonról hozott dobozba. A másik gyakorlat pedig az lett: hogy az osztályok nagyobb százaléka hazament ebédelni, mivel a tanítás csak félnapos volt.

A menzára-iskolai étkeztetésre egy kimagaslóan jó példa itt: MEZNA

Paradigma váltás a szemléletben és gyakorlatban-, ami kívánatos lenne, az megvalósítható

Nógrád megyében, Terényben, ahol pályázati partnerünk a MagosVölgy Ökológiai Gazdaság működik, most szeptembertől elindul a Zöld Iskola is (a Budapest School Terény) vidéki zöld szemléletű iskolája). Kimagaslóan szerencsés találkozás és kezdeményezés. Hisz az itt élő gyerekek és szüleik, a diákok és a pedagógusok és a Gazdaság szakemberei a hozzájuk kapcsolódó közösséggel egy modellértékű programot valósítanak majd meg. Megvalósulhat a paradigma váltás.  Minden egy helyben lesz, amiről a fentiekben szó esett: természetközeliség, életciklus figyelés, egészséges helyben termett zöldségek, környezeti nevelés, közösségi alapú termelés és vásárlás stb. A Zöld Iskolába járó diákok természetes módon fognak mindezekbe belenevelődni.

Szerző: Pilinger Zsuzsanna környezeti nevelő

Források, kapcsolódó oldalak:

https://ofi.oh.gov.hu/mi-az-az-okoiskola

https://zoldovoda.hu/

http://www.diszlexia.hu/

https://www.origo.hu/tafelspicc/20210302-a-kozetkeztetes-uj-szabalyai.html

https://ogyei.gov.hu/kozetkeztetes

https://merokanal.hu/egyeb/mivel-etetik-a-gyerekeinket/ 

http://ecolounge.hu/eletmod/egeszseges-etkezesi-kisokos-gyerekeknek-a-fao-tol

https://www.taneszkozcentrum.hu/egeszseges_taplakozas_eszkozcsomag_3382

https://folyoiratok.oh.gov.hu/uj-pedagogiai-szemle/az-iskolai-egeszsegfejlesztes-vizsgalata-az-etkeztetes-alapjan

Energiaigény kalkulátor gyerekeknek: http://www.okostanyer.hu/energiaigeny-kalkulator-es-elelmiszer-adagolasi-utmutato/

Iskolai büfékhez ajánlás: https://mek.oszk.hu/08200/08258/08258.pdf

Egy egészséges nap az iskolában: https://www.youtube.com/watch?v=93p0JDkq91w

Az egészséges táplálkozás alapjai – Mit és hányszor egyek egy nap, egy héten (3-6. oszt. korcsoport): https://www.youtube.com/watch?v=XA70NZREXxM

Vitaminok, ásványi anyagok: https://www.youtube.com/watch?v=Xo4DRk5w7xo

https://maisfitten.blog.hu/2016/10/10/az_uj_elelmiszer_piramis

https://www.magyar-iskola.sk/2020/06/a-taplalekpiramis/

Illusztrációk: Pinterest

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://aprolepes.blog.hu/api/trackback/id/tr1516721716

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása