Épp majszolok egy fair trade csokit, amit azzal reklámoznak, hogy nagyon fair. Sokszor elhatározom, hogy csak méltányos kereskedelemből származó csokoládét, teát, kakaót, banánt és kávét veszek. Ezzel csökkentem majd a saját csoki bevitelemet is és nem is ártok olyan sokat a messziről jött termékkel a környezetnek - nyugtatom meg a lelkiismeretemet. Aztán persze - bevallom - , elég hamar elbukok. A tea, kakaó még egyszerű ügy, vesz az ember egy nagyobb kiszerelést, eltart jó ideig, no, de a kávé és a csoki „hirtelen” kell az embernek...

Persze alapvetően nélkülözhető dolgokat soroltam fel, ezek alapvetően luxustermékek. Így is kellene őket fogyasztanunk és akkor nem is lenne gond az önfelmentéssel, hogy jajj, most a kisboltba tudtam csak leugrani, ott nem volt fair trade, hát vettem mást. De mégis miért is volna fontos nézni annyira a címkét?

Elsősorban azért, mert ezek a termékek nélkülözik a gyermekmunkát és a felvásárlók versenyképes fizetést kínálnak az ültetvényen dolgozóinak. Elvileg – legyintenek sokan, és persze kérdés az is, hogy mi számít versenyképes fizetésnek. A minősített gazdaságok munkaügyi szabályzatai alapján ezek a helyek már nélkülözik a rabszolgamunkát és a gyerekek bevonását.

Emlékszem arra a képre (az alábbihoz hasonló volt) amikor először szembesültem vele, hogy egyáltalán hogyan néz ki a kakaófa és először találkoztam azzal, hogy gyerekek dolgoznak a csokikámon. Egészen megrökönyödtem és elkezdtem utánanézni a dolgoknak.

A Fair trade fordítása méltányos kereskedelem magyarul, ami igazán találó, hiszen olyan alternatív megoldás, ahol az eladó fél érdekeit is figyelembe veszik. Definíció szinten: „A méltányos kereskedelem a nemzetközi árucsere szokásos felfogásától eltérő megközelítés. Kereskedelmi partnerséget jelent, amely a hátrányos helyzetű termelők számára hivatott a fenntartható fejlődést előmozdítani elsősorban jobb kereskedelmi feltételek biztosításával, valamint a fejlett országokban folyó szemléletformáló kampányokkal.” Forrás: Wikipedia.

Már 60 éve indult a fair trade mozgalom, ami a kezdetektől fogva egyfajta jótékonysági kezdeményezésként is felfogható. A rövidtávú gyors hasznon túllépve a kezdeményezés a harmadik országból érkező termékekre szakosodva, az ott élő kistermelők közösséginek igyekszik segíteni. A legszegényebb országok kistermelői érezhetik, hogy munkájukra, termékükre szükség van. A termékeik fogyasztói átlagosan 30-50%-kal többet fizetnek a termékekért, de ezért általában az átlagosnál jobb minőségű termékhez jutnak, és tudják, hogy a többletkiadás társadalmi célokat szolgál. A környezetvédelmi elvárások is egyre fontosabbak a fair trade-ben, hiszen nem csak a dolgozókkal, hanem a környezeti érdekeket és értékeket is méltányolni szükséges. Az ilyen kereskedelemből származó termékek jellemzően organikus termelésből származnak és sok esetben a feldolgozás során is csak bio alapanyagokkal egészülnek ki (csokik pl. ilyenek).

A mozgalom szervezői az érintett kistermelők piaci stabilitására törekszenek: hosszabb távú szerződéses kapcsolatokat igyekeznek kialakítani a biztonságuk növelésére, valamint a méltányos kereskedelem bátorítja, hogy a profit egy részét kapacitásnövelésre fordítsák. Ilyen lehet például a termelői csoportok kialakítása, többlet-értéket biztosító berendezések beszerzése, pl. a kávébab feldolgozására. Fontos kiemelni, hogy a méltányos kereskedelemből származó profit nem csak a munkavállaló egyéneknek, hanem az egész közösségnek javára válik.

A fair trade termelés alapelvei:

A Tudatos Vásárlók Egyesülete és a Védegylet régóta népszerűsíti hazánkban a Méltányos kereskedelemből származó termékeket, előbbi honlapján nagyszerű cikkek elérhetők a témában. Onnan származik az alábbi összesítő is, a Fair Trade 5 alapelvéről:[1]

• Méltányos ár – a termelők méltányos árat kapnak, amely fedezi a termelés költségeit, biztosítja a tisztességes megélhetést és az ésszerű nyereséget.
• A gyerekmunka tilalma – a gyerekmunka minden formája tilos.
• Tisztességes munkakörülmények – az ültetvényeken, gazdaságokban, feldolgozó üzemekben és egyéb létesítményekben alkalmazott munkások biztonságos és jogszerű. Egészséges munkakörülmények között dolgoznak, maximum 48 órában egy héten, és olyan bért kapnak, amely fedezi megélhetésüket. Tilos a diszkrimináció, a kényszerítés és a zaklatás minden formája. 
• A helyi közösségek fejlesztése – a fairtrade-felár jelentős részét (Fairtrade-prémium) a termelők közösségei olyan fejlesztésekre fordítják, mint az ivóvíz-ellátás és útépítés. De ebből finanszírozzák az oktatási és egészségügyi intézmények létesítését, a képzési költségeket, mikrohiteleket és az egészségbiztosítást is. 
• Környezeti fenntarthatóság – a káros vegyszerek és a génmódosított növények használata kizárt a fairtrade rendszerben. A támogatott termelési technológiák megóvják az értékes ökoszisztémát, és védik mind a termelő, mind a fogyasztó egészségét.
  A fentiek alapján láthatjuk, hogy valóban komplex gondolkodást foglal magában a minősítés és összetetten kezeli nem csak a dolgozók helyzetét egyénileg, hanem kollektíven, közösségi és lakókörnyezeti szinten is.

Mégis honnan tudom, hogy a termék fair trade?

A címkét a gyártótól vagy termelőtől független Fairtrade International, az UTZ és a Rainforest Alliance minősítő szervezetek ítélik oda egy meghatározott szempontrendszer szerint. Ezen szervezetek logói láthatók az adott terméken, így azonosítható, hogy milyen kereskedelemből származik. A nagyobb kereskedelmi láncok is forgalmaznak UTZ csokikat például és nem csak a bioboltokban érhetők el a fair trade termékek sem. A legszigorúbban egyébként a Fair trade címke szerezhető meg, az Utz és a Raiforest Alliance 2018 óta egyesült. Utóbbiakat botrányok is megtépázták. Az UTZ csak fenntartható gazdálkodásból származó mezőgazdasági termékeket (kávé, kakaó, tea mogyoró) minősített, azzal a céllal, hogy javuljanak a gazdálkodók életkörülményei, miközben a környezetvédelmi szempontok is érvényesülnek. A Fairtrade[2] rendelkezik a legszigorúbb és legátláthatóbb kritériumrendszerrel, amelynek alapján megítéli a minősítést az egyes gazdaságoknak.

Sajnos hazánkban fair trade banánnal nagyon nehéz találkozni (miközben igen népszerű gyümölcs), viszont a már említett csoki mellett a kávé, tea is könnyen beszerezhető.

Ezek elérhetőségeit itt találod:

https://tudatosvasarlo.hu/cikk/itt-vehetsz-meltanyos-csokit,

https://tudatosvasarlo.hu/cikk/itt-vehetsz-fair-trade-kavet.

Jelenleg Nagy-Brittaniában lehet a legtöbb méltányos kereskedelemből származó terméket venni, de pl. a banáneladás 50%-a már fair trade Svájcban. Hazánkban a 21-40 közötti korosztály a legnyitottabb az új termékekre, így a fair trade produktumok kipróbálására is[3]. Ha itthon is nagyobb igény mutatkozik a jövőben ezen termékekre és fizetőképes kereslet jelenik meg, akkor a kiskereskedők bioboltosoknak is érdekében áll majd tartani ezekből nagyobb számban. Hiszen bőven van még mit tennünk…. Ahogyan a Tudatosvásárlók cikkéből kiderül a mozgalom célja volt, hogy 2020-ban a Földünk egy olyan hely legyen, ahol:

• a kereskedelemből származó nyereség egyenlőbben oszlik el;
• az emberi jogokat a termelés minden lépésénél tiszteletben tartják;
• az üzleti világ méltányosságban is jobban teljesít;
• a tisztesség és az igazság az első;
• a politikusok és döntéshozók aktívan segítenek egy olyan kereskedelmi környezet létrehozásában, amely biztosítja, hogy a munkások megkapják a létminimumhoz szükséges jövedelmet.

A méltányos kereskedelmi kezdeményezés egyben mozgalmat is jelent, mert az általa meghatározott célok eléréséhez a kormányok, a vállalatok, a civil társadalom, a termelők, a munkások és a tudatos vásárlók együttes, aktív részvétele és segítsége is szükséges. Még nagyon sok dolgunk van tehát.

Természetesen a legfontosabb továbbra is az, hogy elsősorban helyi, szezonális terméket fogyasszunk, hogy azt is lehetőség szerint ökológiai körforgást figyelembe vevő, fenntartható gazdától szerezzük be, de ne legyünk álságosok – könnyű elcsábulni egy csokis sütire, vagy egy jó kávéra. Akkor viszont válasszunk MÉLTÁNYOSAN. Amit mi megadhatunk másnak, azt kapjuk vissza… jó estben.

Szerző: Gutjahr Zsuzsanna                                                                                                                                             
[1] https://tudatosvasarlo.hu/mi-meltanyos-kereskedelem-fair-trade
[2] https://tudatosvasarlo.hu/cimkek/fair-trade, illetve: https://wfto.com/sites/default/files/WFTO%20-10%20Principles%20%20of%20Fair%20Trade%20%282017%29.pdf
[3] Forrás: Csapó Ildikó: A fair trade termékek szerepe a magyar kiskereskedelemben: https://dea.lib.unideb.hu/dea/bitstream/handle/2437/294720/18.pdf?sequence=1&isAllowed=y

További források: 

https://tudatosvasarlo.hu/12-teny-amit-fair-trade-rol-tudnod-kell/ 

http://fairvilag.hu/

https://foodtank.com/news/2021/02/norc-report-finds-children-are-engaged-in-child-labor-in-the-cocoa-industry-in-west-africa/  

Képek:

http://www.makefruitfair.org/ és a Tudatos Vásárlók weblap

http://www.oeko-fair.de/clever-konsumieren/essen-trinken/kaffee-tee-co/kennzeichnung-fuer-oeko-faire-genussmittel/hand-in-hand-zeichen/hand-in-hand

https://rightscorridor.com/child-labour-rises-in-ivory-coast-cocoa-farms-amid-virus-lockdown-study/#prettyPhoto