Raphanus sativus var. sativus a keresztesvirágúak családjába tartozik, angolul nevét a latin radix szóból kapta, ami gyökeret jelent. A fekete, csípős hély hófehér enyhén kesernyés belsőt takar, levelei pedig a fajra jellemzően, mustár zöldre emlékeztetnek. A világ különböző kontinensein fontos szereplője volt a gasztronómiai történelemnek, magas tápértékének és tárolhatóságának köszönhetően.
Manapság kevésbé fogyasztjuk, bár az ókori Egyiptomban még különleges erőt tulajdonítottak neki. Készült köhögés szirup belőle, mézzel és fokhagymával és fontos része volt a mindennapi táplálkozásnak. Az ayurvedikus orvoslásban emésztést elősegítő és immunerősítő tulajdonságaiért tisztelik. Magas B és C vitamin tartalma mellett magas számú ‘phytochemical’, azaz növények által termelt vegyülettel rendelkezik, amik bár elsősorban arra szolgálnak, hogy a növény sikeresen fel tudja venni a harcot a kártevőkkel és szélsőséges körülményekkel, az emberek számára is hasznosnak tekintjük őket a krónikus betegségek leküzdésében.
A növény elképesztő adaptációs képességének köszönhetően, nem csak Egyiptomban állta meg a helyét, hanem a Középkorban Európában és Ázsiában is elterjedt fő táplálék forrás volt. Jól bírja a fagypont alatti hőmérsékletet, alacsony nedvesség tartalmának és más retek társainál vastagabb hélyának köszönhetően pedig jól tárolható egész télen át hűvös, száraz helyen.
A fekete retek őse nem tisztázott, viszont valószínűleg Raphanus raphanistrum L, vad retektől származik. Hogy lett és leginkább maradt fenn, a manapság egyre kevésbé ismert, más retek társainál nagyobb, tápanyagban dúsabb és rezisztensebb fajta a fekete retek?
A növény termesztés fontos része a növény szelekció, amikor a számunkra kívánatos tulajdonságok alapján választjuk ki egy faj bizonyos egyedeit a következő ültetési szezonra. Minden faj különböző egyedekből áll akik sosem teljesen egyformák. Egy bizonyos fajhoz tartozásukat a hasonlóságaik alapján ítéljük meg és alkategóriákat, azaz fajtákat hoztunk létre további, precízebb besorolásra. Pl. a termesztett retek fajták (hónapos retek, jégcsap retek, jános napi retek, sör retek, stb.) mind tömzsi gumóval rendelkeznek, viszont szín, íz, méret, környezeti igények alapján különböző fajtákat tartunk számon. A szűkebb kategóriákba sorolásuk sem garantálja, hogy egyedenként ne legyen eltérés köztük, azaz legyen kisebb-nagyobb genetikai diverzitása egyes fajtáknak.
Fontos ezen a ponton megemlíteni, hogy a faj mint koncepció elsősorban a nyugati tudomány eszköztárába tartozik és segít a minket körülvevő világ értelmezésében, manipulálásában.
A növénytermesztésre visszakanyarodva, említést érdemelnek előnyei és hátrányai is a genetikai diverzitásak. A mezőgazdaság minden lépése erősen standardizált, és magas az elvárás hogy egy fajta egyedei egymásra a lehető legnagyobb mértékben hasonlítsanak, ezzel pl. vásárlói igényeket is kielégítve. Nem csak kapitalista, piaci logika áll viszont az elvárás mögött. Fontos része a különböző kultúráknak az elfogyasztott növényeknek az ismerete és a megszerzett tudás továbbadása. Ez alatt érthetjük a beltartalmi értékek ismeretét vagy például egyes zöldségeknek a felhasználását tradicionális receptekben.
A növények szelekciója során viszont az egyének diverzitása a kulcs. Az egy fajba tartozó, de különböző fajták, általában beporzás által keresztezhetők - ezt végezheti spontán módon a szél vagy beporzó rovarok szabad beporzású növények esetében, pl. cukkini, vagy pedig végezhetjük magunk önporzó növények esetében, pl. bab. Ilyenkor a keresztezett növények sarjadékai közül választjuk ki és szaporítjuk tovább azokat, akik a leginkább megfelelnek az elvárásainknak, pl. a legnagyobb gumóval rendelkeznek. Szezonról szezonra, a legalkalmasabb növények megtartásával csökkentjük az új, kialakuló fajta egyedeinek a diverzitását, egyre közelebb jutva az áhított növényhez. A genetikai diverzitás pedig a különböző fajták újabb keresztezésével nő újra.
A sötét oldala viszont a ‘tökéletes’ növények megteremtésének, az, hogy egyes fajokon belül a genetikai diverzitás radikálisan csökkenőben van, ezzel együtt az egyének diverzitása is. Minél több, nem elég nagy, nem elég édes, nem elég jól szállítható, nem elég gyorsan növő tájfajta termesztésével hagyunk fel annál több fajta hal ki, ezzel csökkentve, az elérhető és keresztezhető fajtáknak a számát. Az egyes növény fajok egyre inkább a beltenyészet áldozatai lesznek ( interbreeding depression). Ezzel pl. csökkentve az esélyét annak, hogy legyenek olyan egyedek egy fajtán belül akik meg tudnak küzdeni egy új károkozó megjelenésével, vagy a környezeti viszonyok átalakulásával. Pl. a kukorica és az alma esetében ez egy nagyon is aktuális jelenség. Mind a kettő fontos szerepet tölt be a mezőgazdaságban, ezáltal a kapitalizmus verseny logikájának leginkább kiszolgáltatottjai és csak pár fajtájuk maradt fenn a mai napig.
A fekete retek esetében, a ma ismert, más retek fajtákhoz képest nagyobb méretű fekete gumó hasonló a már az ókori Egyiptomban is termesztett változathoz. Annak ellenére, hogy a cikk elején említett előnyökkel bír számunkra, nem lett a kapitalista termelés felkapott szereplője, ezzel megőrizve tájfajta jellegét és sokszínűségét. Remek szemléltetése a fekete retek genetikai diverzitásának, a mérete. Bár ritkán, de találkozhatunk boltok polcain vagy termelői piacokon vele, ahol más terményekhez képest, pl. alma, feltűnően változó mérete rögtön szemet szúr, egészen kicsi ping pong labdától a kézi labdáig minden megtalálható egy kosárban.
Szerző:
Margit Anna
Források:
https://smallfarms.cornell.edu/2019/07/on-farm-plant-breeding-pt-i-getting-started-with-diversity/
http://bioinfo.bti.cornell.edu/cgi-bin/radish/index.cgi
https://www.relaischateaux.com/us/magazine/taste-of/savour/forgotten-vegetables-the-black-radish
https://www.britannica.com/plant/wild-radish
https://www.fermedesaintemarthe.com/de-lhistoire-du-radis-long-dhiver-p-13307
https://wholisticmatters.com/spanish-black-radish-whats-old-is-new-again/
Michael Pollan: The Botany of Desire
Catriona Sandilands, Bruce Erickson: Queer Ecologies: Sex, Nature, Politics, Desire: Chapter 2 Enemy of the Species
