Szülőként számomra az élet egyik legnagyobb tanítása az volt, hogy többféleképp lehet (elég) jól csinálni sok mindent, s eképp az egészséges táplálkozáshoz is számos egyenes vagy kanyargós út vezethet.
A lényeg, hogy induljunk el rajta!
A Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének Okostányér nevet viselő honlapján a következő definíció olvasható: „ Egészséges táplálkozás esetén az étrend megfelelő mennyiségben tartalmazza a szervezetünk számára fontos tápanyagokat: fehérjéket, zsírokat, szénhidrátokat, vitaminokat, ásványi anyagokat és nyomelemeket. Az egészséges táplálkozást a különféle ételek és italok megfelelő arányban és mennyiségben, kellő változatossággal történő rendszeres fogyasztása jellemzi.” Ez így mind rendben is van, azonban árnyalni lehet – és meglátásom szerint a tudatos és egészséges táplálkozáshoz kell is – a meghatározást a következő kérdésekkel: Hol veszem meg az ételeket? Odafigyelek arra, hogy idénygyümölcsöt/ idényzöldséget vegyek? Megnézem a termékek hátoldalán lévő információkat? stb. Röviden, egészségesen táplálkozni manapság már jóval bonyolultabb és összetettebb vállalkozás, mint az a globális kereskedelem és a nagy élelmiszeripari láncok előtt volt.
Kissé tudatosabb hozzáállással máris ott tartunk, hogy mérlegelni kezdjük az ételek minőségét az árával szemben. Én az egészséges táplálkozáshoz vezető úton itt látok egy nagy próbatételt. Hajlandó vagyok-e tovább tájékozódni vagy egyszerűen csak az olcsóbbat választom ahelyett, hogy belegondolnék néhány fontos kérdésbe. (Hol készült, hol csomagolták a terméket? Milyen körülmények között állították elő/ termelték meg? Importált vagy éppen hazai?) Ahhoz, hogy egy termék megkaphassa a „bio” címkét 95%-ben organikus anyagokból kell, hogy készüljön. Ez azt jelenti például egy paradicsom esetében, hogy a talaj, amibe vetették a GMO-mentes magot, előtte három évig már vegyszermentes volt, s ezután sem kezelik semmilyen toxikus, emberre és a környezetre káros anyaggal. Emellett az esetleges kártevők ellen is kizárólag természetes eredetű növényvédő szereket használhatnak. Máris láthatjuk, hogy az egészséges, minőségi ételért is meg kell dolgozni, annak is ára van, s ez a többletár többek között tápanyagtartalomban, zamatban és környezettudatosságban mérhető.
Úgy gondolom, hogy kivételes helyzet, amikor például egy városlakó család mindenből a vegyszermentes alternatívát tudja választani. Viszont ebben is, mint általában, vannak fokozatok. Ismernünk kell választási lehetőségeinket, hogy az adott helyzetünkhöz leginkább passzoló opció mellett dönthessünk. Simon Erika dietetikust megkérdezve azt a választ kaptam, hogy természetesen a legideálisabb az a világ lenne, ahol mindenki vegyszermentes, tápanyagokban gazdag élelmiszerhez juthatna, de ez sajnos jelenleg rengeteg ember számára elérhetetlen. Véleménye szerint az egészséges táplálkozás mint lehetőség mindenki számára adott, az azonban már egyéni mérlegelés és felelősség kérdése, hogy a magyar vagy a spanyol paradicsomot veszi meg valaki az üzletben. Szabad egyéni választás kérdése az is, hogy milyen gyakran, egyáltalán veszek-e egzotikus gyümölcsöt. (Igen, a banán és a narancs is az, nem beszélve a mangóról.) Városlakóknak, kertészkedni nemakaróknak érdemes az egyes lokális bevásárlóközösségek felkutatása (lelkesebbek az alapításon is gondolkodhatnak), amelyek szintén kiváló lehetőséget nyújtanak bio zöldségek, gyümölcsök és akár háztáji húsok vásárlására. Cikkünk a közösségi mezőgazdálkodásról, melyben további ötletek találhatók.
Mert ezek a kis választások is számítanak, ezek az aprónak tűnő döntések is nagy mértékben befolyásolhatják például az ételek minőségét, árát, környezetre tett hatását. Jó eséllyel vegyszerkezelt a külföldi gyümölcs/ zöldség, hacsak nincs rajta külön jelzés. Egészségesebb alternatíva a hazai idénygyömölcs/ idényzöldség, télen azok szárított, aszalt változata vagy éppen tartósítószermentesen eltett lekvárja. Sokszor egyáltalán nem nagy tettekről van itt szó, inkább egy kis kreatív újragondolásról, és természetesen olykor azért lemondásról is, hiszen választásunkkal megfosztjuk magunkat valami számunkra finomtól, kedvestől. Ahhoz, hogy ez a lemondás könnyebb legyen, érdemes tájékozódni, keresni kérdéseinkre a válaszokat és tovább gondolni táplálkozásunkat érintő döntéseink hosszútávú következményeit. Ha pedig nehezen megy a lemondás, hasznos lehet átgondolni, hogy jelenleg miért nehéz számunkra a kitűzött célért tenni, milyen érzéseket kelt bennünk az adott helyzet. Egészen meglepő felfedezésekre juthatunk önmagunkkal szemben, már egy egyszerű szombat délelőtti bevásárlás során is.
Sajnos a XXI. században az ételek jelentős hányada egészségtelen, tápanyagokban szegény és változatos környezetterhelő eljárásoknak (génmódosítás, vegyszerek használata a mezőgazdaságban, kémiai adalékanyagok hozzáadása, magas környezetterheléssel járó szállítás) kitett.
Számos hazai és globális szervezet, gazdaság (például partnerünk, a MagosVölgy Ökológiai Gazdaság) igyekszik felhívni a figyelmet arra, hogy a „bio” mint címke jelentése sokkal árnyaltabb, mint a „nem permetezzük a krumplit, hanem leszedegetjük a bogarakat”. Most már nem csak az egyén egészsége a tét. Annál sokkal több. Maga a bolygónk, s ezáltal a szeretett világunk fennmaradása. Vizeinkben, talajainkban mérgező anyagok szaporodnak fel, a Föld erőforrásai egyre fogynak, korunk mezőgazdasága elképesztő módon zsákmányolja ki a bolygó energiakészleteit, rombolja az élővilág sokszínűségét, a gazdálkodók és a fogyasztók jólétét. Globális és helyi szintű élelmezési rendszereink sürgős változást kívánnak. Szakértők a megoldást az ökológiai gazdálkodásban látják, mely az agrárökológia elveit követve kellően változatos és helyspecifikus megoldásokat kínál. Mindennek alapul szolgálva, már elkezdődött a változás folyamata. Az iparszerű mezőgazdasági modell (melyet jelenleg a többség követ) méltó kihívói a hazánkban is szerencsére egyre gyarapodó biogazdaságok, a helyi élelmiszereket, termékeket népszerűsítő mozgalmak, vásárok, a tudatos fogyasztásra felhívó kezdeményezések.
Együtt haladva „létrehozhatunk egy olyan élelmezési rendszert, amely védi, fenntartja és helyreállítja a földi élet sokszínűségét, miközben tiszteletben tartja az ökológiai korlátokat.” – áll a Greenpeace, Ökológiai gazdálkodás, Egy emberközpontú élelmezési rendszer kialakítása című kiadványában.
Közös érdekünk, hogy a jövőben majd egyszer lekerüljön a „bio” felirat, és újra a vegyszermentes legyen az új norma!
Szerző: Cseh-Lipták Bettina
Felhasznált irodalom és tájékozódáshoz ajánlott oldalak:
https://www.biokutatas.hu/hu/page/show/bio
https://www.facebook.com/magosvolgy/
Fotók: www.unsplash.com
