A közösség által támogatott mezőgazdaság – az angol community supported agriculture kifejezés fordítása – így olyan hivatalosan és kicsit tán megfoghatatlanul hangzik, pedig ha másként fogalmazunk, akkor rájövünk, hogy valószínűleg már találkoztunk vele. A szatyor-, kosár-, vagy bio-doboz közösségek bizalomra épülő mezőgazdasági modellt valósítanak meg, amit pályázatokban és szakdolgozatokban hívunk közösség által támogatott mezőgazdaságnak. A Nógrád megyei Terényben működő biogazdaság tipikusan ezen működési mechanizmussal dolgozik, de mégis hogyan? Dezseny Zoltán gazdálkodó és Simoncsik Judit közgazdász ismerteti a modellt.
A közösség által támogatott mezőgazdaság – az angol community supported agriculture (CSA) kifejezés fordítása – így olyan hivatalosan és kicsit tán megfoghatatlanul hangzik, pedig ha másként fogalmazunk, akkor rájövünk, hogy valószínűleg már találkoztunk vele. A szatyor-, kosár-, vagy bio-doboz közösségek is – ehhez hasonló - bizalomra épülő mezőgazdasági modellt valósítanak meg.
A 2013-ban alapított MagosVölgy Ökológiai Gazdaság minden tekintetben a közösség által támogatott mezőgazdaság elvén nyugszik. Dezsény Zoltán (alapító, gazdálkodó) elmondása szerint az első két év piacozása után hamar felismerték, hogy érdemes átállni erre a tervezhető és sokkal inkább holisztikus szemléletet tükröző modellre, amiből egyébként eredetileg a szakdolgozatát is írta. Ez egy olyan rövid láncú szervezési-értékesítési rendszer, amely a termelő és fogyasztó közötti bizalmon, személyes kapcsolaton, elköteleződésen alapszik és Nyugat-Európában már valódi hálózattá nőtte ki magát.
Simoncsik Judit (közösségi koordinátor, közgazdász) 2015-ben találkozott a Tudatos Vásárlók Egyesülete által indított ’Légy részese!’ képzésen a gazdálkodó házaspárral. A képzés a modell népszerűsítését célozta hazánkban és azt, hogy platformot teremtsen az újszerű ’értékesítési’ modell iránt érdeklődő lelkes gazdák és fogyasztók találkozására.
Judit munkahelye kiváló helyszínként szolgált ahhoz, hogy kicsiben kipróbálják a modell működését. A kezdeti sikerek arra engedtek következtetni, hogy van igény az ilyen típusú zöldség-elosztásra, így mára 180 háztartás tagja a kezdeményezésnek.
Hogyan is néz ki a gazdaság (5. perctől kezdődik):
Praktikusan a dolog úgy működik, hogy a gazdasághoz csatlakozó elkötelezett fogyasztókkal egy teljes szezonra szóló megállapodást kötnek. A megállapodás értelmében a termelésből származó kockázatok és költségei egyenlően oszlik el a közösségben. Ugyanígy a gazdaságban megtermelt minden zöldség és feldolgozott termék is. A teljes szezonban - jelenleg áprilistól decemberig - heti rendszerességgel egy zöldség-részesedés formájában egyenlő arányban osztják szét a terményeket. Ez hetente 8-12 féle szezonális zöldséget jelent, amit minden héten csütörtökön délután szállítanak több budapesti átadópontra. (Zárójeles megjegyzés, de örömünkre a székhelyünk közelében a belvárosban is van ilyen átadó pont.)
Tehát a tagok nem a hetente átvett zöldségek piaci értékét fizetik meg, hanem a gazdaság működésének költségét finanszírozzák. Ebben a rendszerben nincs ár, a havi hozzájárulás összege a gazdaság éves költségvetése és az adott évben csatlakozó zöldségközösség-tagok számának függvényében kerül megállapításra.
A zöldségközösség tagok jellemzően egészségtudatos, a szezonális étrendet elfogadó, a személyes kapcsolatot értékelő emberek, akiknek fontos a szolidaritás és a fenntarthatóság. Sokan kisgyerekes családok, de vannak fiatal yuppie-k és idősebbek is.
Mégis hogyan építhető ki a bizalom? A gazdaság vezetői a közösség tagjaival minden héten személyesen találkoznak a zöldségátadásokon, van facebook csoport, hírlevél, levelezőlista és lehetőség van gazdaságlátogatásra, valamint közösségi kertészkedésre, azaz önkénteskedésre. De volt már Terényben ifjúsági tábor és zenés hétvége is. A gazdaság számára kiemelten fontos a személyesség és a transzparencia. Az is fontos szempont a termelőknek és a bekapcsolódó önkénteseknek, hogy tudják, hogy jót tesznek a munkájukkal, ökológiailag fenntartható módon gazdálkodnak, egészséges élelmiszert letéve az asztalra.
Egy átlagos fogyasztónak sejtelme sincs, hogy az az élelmiszer, amit elfogyaszt, valójában hogy kerül előállításra, ki munkájának eredménye, honnan származik, és milyen folyamatokon keresztül jut az értékesítés helyszínére.
A közösségi gazdálkodás keretében gondolkozó zöldségközösség-tagként csatlakozó emberek számára viszont folyamatos kommunikációval igyekeznek egy reális képet adni a kisléptékű mezőgazdaság működéséről, szépségeiről és kihívásairól. Ez egyfajta kapcsolt, pozitív externáliaként ható edukációs misszió a szezononként megtermesztett 40-50 zöldségfaj 120 fajtája mellett. Bővebben a hazai zöldségközösségekről ITT olvashattok.
A szatyor-, zöldségközösségek másik formája a rövid láncolatú értékesítése, ahol maga az értékesítő gazda személye köré épül az a bizalom, hogy megfelelő termékeket válogat össze a termelőktől. Lásd: www.ekofa.hu modellt (cikk róla ITT).
/Simoncsik Judit/
