Regeneratív mezőgazdaság

2022. március 01. 23:41 - Aprólépés csapat

A regeneratív mezőgazdaság olyan földgazdálkodási gyakorlatok és alapelvek rendszere, melyek segítik a talajegészség megújítását, a talaj vízgazdálkodásának javítását, biológiai sokféleségének növelését, a termés ellenállóképességének, tápanyagsűrűségének növelését és az éghajlatváltozás visszafordítását is a légköri szén-dioxid megkötésével és a talajba juttatásával. A talaj az alapja minden gazdaságnak, egészséges talaj nélkül nincs profitábilis gazdaság.

A regeneratív mezőgazdaság eszközei:

Mellőzzük mind a fizikai mind a kémiai talajbolygatást! Ne szántsunk, ne (lehető legkisebb mértékben) bolygassuk a talajt!

A talaj kb. 45%-ban szilárd ásványi anyagból, 50% pórustérből és 5% szerves anyagból áll. A pórusteret kb. fele-fele arányban tölti ki a víz és a levegő. Ennek a pórustérnek köszönhető, hogy a bolygatatlan talaj egy élő rendszer. Megtalálhatóak benne az élővilág legkülönbözőbb fejlettségi szintjeinek élőlényei, melyek bonyolult táplálkozási kapcsolatban vannak egymással.

Forrás: https://www.permaforum.hu/permaforum/index.php/blog/entry/mibol-van-a-talaj
Forrás: https://plantingup.co.uk/info/how-you-can-increase-soil-fertility/attachment/soil_foodweb72/

A tápanyagháló zavartalan működésének következményeként a talaj szervesanyag tartalma egyre nő. A földben maradt elpusztult növényi maradványokat a felületükön nedves közegben lévő mikroorganizmusok lebontják, átalakítják. A nehezen bomló anyagok polimerizálódnak és nagyobb molekulatömegű humuszanyagokká alakulnak, melyek rengeteg, a növények számára könnyen felvehető ásványi anyagot kötnek meg. Az elpusztult alacsonyabb rendű élőlények a magasabb rendű élőlények táplálékául szolgálnak. Az alacsonyabb rendű gombák mikorrhiza kapcsolatot alakítanak ki a növények gyökereivel. A kölcsönös együttműködés során a növény cukrokat ad a gombának, míg a gomba kiterjedt hifarendszerével ásványi anyagokat szállít a növény gyökeréhez. Az elpusztult gyökerekből és gombafonalakból glomalin keletkezik, mely a talajrészecskék egyik ragasztóanyaga. A glomalin elősegíti a talaj makroaggregátumainak kialakulását ezáltal fontos szerepet játszik a talaj lég -és vízátjárhatóságának kialakulásában. A humuszban gazdag talaj rengeteg vizet meg tud kötni, így a kisebb mennyiségű csapadék is jól hasznosulhat és a nagy esőzések sem mossák el könnyen a termőföldet.

A jelenlegi fő mezőgazdasági gyakorlat a szántásra, a talaj forgatására, porhanyósítására alapoz. Minden egyes beavatkozáskor tönkremegy a talaj szerkezete, a benne zajló talajépítési folyamatok sérülnek, emellett felborul a már kialakult tápanyaghálózat is, felgyorsul a szerves anyagok mineralizációja. Ez a talaj gyors leépüléséhez, tömörödéséhez vezet.

Forrás: https://talajreform.hu/tudasbazis/maganykeszites-vasak-nelkul/

A műtrágyák használata szintén a szerves anyagok lebontását gyorsítja és szükségtelenné teszi a növények számára a mikorrhiza kapcsolatok kialakulását is így a talaj ökoszisztémájának jelentős károsodását idézik elő.

A talaj felszíne mindig legyen takarva

A talajtakarás megvédi a talajt a víz és a szél általi eróziótól, a kipárolgástól, a taposásból eredő károktól és a felmelegedéstől is. A növények a 21°C-os talaj vízkészletét tudják leginkább hasznosítani, a 38°C-os talaj víztartalmának már csak 15%-át. 60°C-on elpusztulnak a talajlakó élőlények is. A talajt leginkább növényi maradványokkal fedjük, kis léptékben mulcsozhatunk szalmával, fűnyesedékkel, a mezőgazdaság inkább lezúzott szármaradványokat, vagy takarónövényeket használ ilyen célra.

Forrás: https://enfo.hu/node/6725

Forrás: https://talajbakterium.hu/talaj-talajelet-termokepesseg-talajdegradacio-biodiverzitas-mezogazdasag/

Mindig legyenek élő gyökerek a talajban

Gabe Brown fogalmazta meg ezt legjobban a Porból élet c. könyvében:

“... fontos a talajlakó szervezetek számára a gyökerekből szivárgó, szénvegyületeket tartalmazó váladék. A gazdák soha nem tennék meg az állataikkal, hogy hónapokon át nem adnak enni nekik, akkor miért éheztetik egész télen a talaj felszíne alatt élő jószágaikat?” Takarónövények vetésével az év nagy százalékában jelen vannak az élő gyökerek, biztosítva a mikorrhiza fejlődéséhez szükséges cukrokat. Emellett a gyökerek alakítják ki a talaj makropórusait, járatait is, melyeket előszeretettel használnak a kisebb talajlakó élőlények közlekedési útvonalként is. A takarónövények emellett csökkentik az eróziót, visszaszorítják a gyomosodást, életteret biztosítanak hasznos szervezetek számára, pillangósok alkalmazásával pedig még nitrogént is megköthetünk a talajban.

Biodiverzitás növelése

A talaj építéséhez, regenerációjához mind a vetésforgót, mind a takarónövény keverék összetételét tekintve szükség van a sokféleség növelésére. A sokféle növény fokozza egymás életműködéseit, egészségesebbé teszik egymást, illetve gyökérváladékuk széles spektrumon táplálja a talajban élő mikrobaközösséget. Sokféle növény alkalmazásával nem lép fel talajuntság, a különböző növények más és más tápanyagokat gyűjtenek össze, különböző mélységig nyúlnak le a talajban így nem csak a felszínen, hanem a mélyebb talajrétegekben is mobilizálják fellelhető tápanyagokat. Biodiverz rendszerben az egyes kártevők sem tudnak felszaporodni, mert természetes ellenségeik is gyorsan megjelennek korlátozva egyedszámukat.

Állatok alkalmazása

Jól irányított legeltetéssel fokozódik a növények növekedése, szervesanyag termelése, ezáltal a talajba is több szén kerül. Az állatok ürülékükkel trágyázzák a talajt, növelik annak termékenységét.

Ezek a gyakorlatok nem csak a talaj és a növények egészségét javítják, de az állatok és az emberekét is. Jelentősen javul a termények tápanyagsűrűsége, tápanyagtartalma, szükségtelenné válik a növényvédőszerek, antibiotikumok alkalmazása. Összességében sokkal kisebb üzemanyag felhasználással járnak, sokkal kevesebb pénzügyi, technikai befektetésre van szükség, a nyereség mégis nagyobb.

A regeneratív (megújuló, megújító, regeneráló) mezőgazdaság tanai:

talajépítés (talajélet, talaj tápanyagháló, nincs csupasz, fedetlen talaj, a talaj az alapja minden gazdaságnak, egészséges talaj nélkül nincs profitábilis gazdaság)
holisztikus megközelítés
ökológiai folyamatokat utánozza
helyi input/output
alacsony kőolaj, pénzügyi, technikai, infrastrukturális input
vásárlók által minősített
ökologikusan, szociálisan és személyesen regeneratív

Túllép a fenntartható mezőgazdaság keretein, a talajt meg kell újítani, visszahelyezni bele a tápanyagokat, hogy lecsökkentse a táplálkozás céljából megművelt talajok területét.

Akár állatot tenyészt, akár zöldséget termeszt valaki, meg kell figyelni, hogy a természetben hogyan zajlik a dolog és azt utánozni amennyire lehetséges.

Közvetlen kapcsolat a vásárlókkal, ez az élelmiszerbiztonság alapja. A vásárlók bíznak a gazdában, mert az teljesen transzparensen működteti a gazdaságát, nincs szükség szervezetek által kiadott tanúsítványokra. A tanúsítást a fizető vásárlók adják.

Források:

Gabe Brown: Porból élet (T.Bálint Kiadó, 2018)

https://www.youtube.com/watch?v=XY_m-gemNMw

https://www.youtube.com/watch?v=cq204zOr2xQ

https://www.youtube.com/watch?v=hfZzlygrEWU&list=PLie3KiZc30-C9zigpnnbxNfgDu4neP31Y&index=4

https://www.permaforum.hu/permaforum/index.php/blog/entry/mibol-van-a-talaj

https://carbonaction.org/wp-content/uploads/2020/10/BSAG_CA_Regeneratiivinen-maatalous_EN_FINAL.pdf

http://xn--vdegylet-b1a.hu/wp-content/uploads/2021/02/BOND_Publication_VDG_Rethinking_Regenerative-foods_Hungarian_Vfinal-1.pdf

https://www.biokontroll.hu/hasonlosagok-es-kulonbsegek-a-regenerativ-a-fenntarthato-es-az-okologiai-gazdalkodas-kozott/

https://mezohir.hu/2021/08/30/regenerativ-mezogazdasag/

https://www.youtube.com/watch?v=3Knn7ZH4Tiw

https://rodaleinstitute.org/why-organic/organic-basics/regenerative-organic-agriculture/