A cél: termessz többet úgy, hogy kevesebbet használsz!
A biointenzív termesztés egy olyan egyszerűen tanulható és használható módszer, melynek egyes elemeit az ősi Kínában és az ókori Görögországban is alkalmazták. 1967-ben az angol kertészmester Alan Chadwick Kaliforniába érkezett és az általa ötvözött biodinamikus - francia intenzív termesztési módszerrel virágzó kertet hozott létre a California-Santa Cruz Egyetemen, letéve ezzel a ma biointenzív növénytermesztésnek nevezett termesztési módszer alapjait. Alan Chadwick módszeréből alkotta meg John Jeavons és az Ecology Action a biointenzív módszert és mondták ki annak nyolc alapszabályát.
Mély talajmegmunkálással készült - kétszer ásott - ágyás használata
Kijelöljük az ágyás határait - érdemes madzagot kifeszíteni és annak mentén ásóval forgatás nélkül végigjelölni a talajt. Az esetleges takarónövényzetet kapával nyessük le és azt az ásás során keletkezett árkokba is temethetjük a későbbiek során.
Az ágyás teljes szélességében egy ásónyomnyi mélységben kiemeljük a talajt és félretesszük. A keletkezett árok alját ásóvillával meglazítjuk. Ebbe az árokba kerül a következő sor kiásott föld. Ezt így folytatjuk egészen addig, míg el nem érjük az ágyás másik végét, ahová betöltjük a félretett földet.
Az így készült ágyások könnyen beisszák a vizet, a gyökerek könnyen fejlődnek bennük és a gyomlálás is könnyű, mert a módszert alkalmazva laza, levegős talajt kapunk.
Itt megjegyzendő, hogy ezt a módszert ma már inkább bolygatásmentes technológiával helyettesítjük: kartonpapírt fektetünk a talajra, erre kb. 20 cm vastagon érett komposztot terítünk, amibe azonnal lehet ültetni. A karton néhány hónap alatt elbomlik, a komposzt kellően laza, levegős, tápanyagdús közeget biztosít a növények gyökereinek és (hacsak a komposzt nem tartalmazott gyommagvakat) még gyomlálni sem kell. A fix ágyások közé pedig faaprítékot terítünk mulcsként, amely lassan korhadva a talajt gazdagítja és a gyomot is elnyomja.
Komposztálás - talaj építése
Az intenzív zöldségtermesztés sok tápanyagot kíván, enélkül a magasabb hozam nem lenne elérhető. A biointenzív zöldségtermesztésben ezt a tápanyagot főként növényi és/vagy állati eredetű érett komposzttal pótoljuk. A komposzt segíti a talaj szerkezetének javítását, a csapadékvíz megtartását és csökkenti a tápanyagok kimosódását is.
A komposzt gazdag tápanyagokban, egy jó komposztban minden megvan ahhoz, hogy a talaj biológiai ciklusait támogassa. Míg régebben a komposztot vékonyan beledolgoztuk az ágyás felső rétegébe, ma már inkább csak 5-6 cm-es rétegben az ágyás tetejére szórjuk és eligazgatjuk. Bár a komposzt lehet vásárolt is, a cél az, hogy minél inkább saját magunk által érlelt komposztot használjunk, hogy a gazdaság függetleníteni tudja magát a külső forrásoktól.
Kicsi vetéstávolság - intenzív ültetés
A növényeket nem sorokba vetjük/palántázzuk, hanem hatszögrács alakzatban. Ezzel jelentős helyet spórolunk meg, mert ugyanaz a növényszám negyedannyi helyen fér el, mintha sorokba ültetnénk őket. Ebben az elrendezésben minden növény egyforma távolságra van az összes szomszédjától. A kifejlett növények levelei összeérnek, ezáltal egyfajta mini klímát hoznak létre: teljesen leárnyékolják a talajt csökkentve a kipárolgást, ami jót tesz a talajlakó élőlényeknek is.
Növénytársítások alkalmazása
Egyes növények kedvelik egymás társaságát, erőteljesebben fejlődnek, ha a másik faj egyede is a közelükben van. A biointenzív zöldségtermesztésben a társításokat tudatosan alkalmazva maximalizálják a termést. Egyes növények elűzik a másik kártevőjét, mások felhozzák a talaj mélyéről a tápanyagokat, megint mások odacsalogatják a beporzókat.
Szénben gazdag növények termesztése - széngazdálkodás optimalizálása
A rendelkezésre álló terület 60%-át kettős célú növényekkel vessük be, hogy magas kalóriatartalmú terményt tudjunk betakarítani, illetve a növények jelentős mennyiségű szenet megkötve nagy mennyiségű komposzt alapját adják. Ilyen növények pl.: kukorica, búza, amaránt, köles, zab stb. Mindez a komposzt önellátás alapjait képezi.
Kalóriában gazdag növények ültetése
Egyes kis helyen is megtermő - főként a föld alatti részükért termelt növények igen gazdagok kalóriában, ezek az élelmiszer önellátás alapját képezik. Ilyenek: burgonya, édesburgonya, póréhagyma, fokhagyma, paszternák.
Szabadelvirágzású (szabad beporzású) növények termesztése
Ezek olyan fajták, melyek hosszú szelekciós múlttal rendelkeznek, gyakran adott vidékre jellemző tájfajták. Megfelelő előkészületekkel magot foghatunk róluk. Használatukkal megőrizzük kertünk genetikai sokszínűségét és önellátóak leszünk a vetőmagok terén is.
A rendszer egészét kell használni
Fontos, hogy a regeneratív mezőgazdaság minden egyes elemét használjuk, mert így tudjuk fenntartani a talaj termékenységét, megújuló képességét, valamint a megtermelni kívánt termésmennyiséget is.
A biointenzív mezőgazdaság célja az, hogy a lehető legkisebb területen megtermelje a szükséges élelmiszermennyiséget és a lehető legnagyobb mértékben önfenntartóvá tegye a gazdaságokat.
Szerző: Nagy Marianna
Források:
https://www.facebook.com/magosvolgy/?fref=ts
https://www.agrofutura.hu/kerteszet
https://www.permaforum.hu/permaforum/index.php/forditasok/69-biointenziv-termesztes
https://www.agroinform.hu/kerteszet_szoleszet/okologiai-gazdalkodas-komposzt-novenyvedelem-52074-001
https://www.youtube.com/watch?v=L0iEIAlLnmA
https://www.youtube.com/watch?v=vRVQc3ht9oU
http://www.growbiointensive.org/
https://www.gardeningknowhow.com/special/organic/biointensive-planting-method.htm
http://www.growbiointensive.org/PDF/EA_GBBrochure_2019_PressQuality.pdf
