Lángoló üst, békales, palánta mustra... - ezek mind részei voltak a 2022-es év első gazdaságlátogatásának partnerünknél a MagosVölgy Ökológiai Gazdaságnál, .... és még sok minden más:) A farm felkeresése, a vásárlók előtti megnyitása a bizalomépítés része, hiszen a rövid ellátási lánccal működő, közösség által finanszírozott gazdaság alapja a bizalom. A beszámoló az ebédet készítő önkéntes tollából származik.

A piaci verseny törvényszerűségei miatt számos egymással versengő, hasonló, vagy egymást helyettesítő termék várja fogyasztóit. Olykor ezek a termékek csak másolatai, vagy gyenge utánzanai az eredeti, befutott, fogyasztó által elismert terméknek. A kínálat óriásira duzzadt, a bőség zavarával küzdünk, amire még a különféle marketing fogások is rátesznek egy lapáttal. A választást megkönnyíti, ha már bevált, vagy megismert védjegyek alapján próbálunk tájékozódni. A termék készítőinek is érdemes költeniük a bevizsgálásra és a védjegyhasználatra, hiszen ezáltal megkülönböztethetik magukat a konkurenciától, köré építhetik a brandet, és egyértelműsíthetik a fogyasztók felé az általunk kínált minőséget. Továbbá jogbiztonságot is jelent a védjegyoltalom. 

Egy bioboltba belépve azt láthatjuk, hogy a polcon sorakoznak a natúr szappanok, a fair trade és „reform” termékek, a vegyszermentes készítmények és a hozzáadott anyagot nem tartalmazó öko feliratú, jellemzően drapp/zöld címkés dobozok. A bio termék a tanúsító címkével együtt garantáltan biológiai gazdálkodásból származik, no, de akkor mi a többi, ami nem bio?

A cél: termessz többet úgy, hogy kevesebbet használsz!

A biointenzív termesztés egy olyan egyszerűen tanulható és használható módszer, melynek egyes elemeit az ősi Kínában és az ókori Görögországban is alkalmazták. 1967-ben az angol kertészmester Alan Chadwick Kaliforniába érkezett és az általa ötvözött  biodinamikus - francia intenzív termesztési módszerrel virágzó kertet hozott létre a California-Santa Cruz Egyetemen, letéve ezzel a ma biointenzív növénytermesztésnek nevezett termesztési módszer alapjait.  Alan Chadwick módszeréből alkotta meg John Jeavons és az Ecology Action a biointenzív módszert és mondták ki annak nyolc alapszabályát.

Ha valaki kertészkedésre adja a fejét, lesz egy kérdés, amibe hamar bele fog botlani, akármilyen gazdálkodási irányzatot követ is: hogyan védjem meg a növényeimet? Hogyan védekezhetek az időjárás viszontagságai, a kártevők és a betegségek ellen?

Épp majszolok egy fair trade csokit, amit azzal reklámoznak, hogy nagyon fair. Sokszor elhatározom, hogy csak méltányos kereskedelemből származó csokoládét, teát, kakaót, banánt és kávét veszek. Ezzel csökkentem majd a saját csoki bevitelemet is és nem is ártok olyan sokat a messziről jött termékkel a környezetnek - nyugtatom meg a lelkiismeretemet. Aztán persze - bevallom - , elég hamar elbukok. A tea, kakaó még egyszerű ügy, vesz az ember egy nagyobb kiszerelést, eltart jó ideig, no, de a kávé és a csoki „hirtelen” kell az embernek...

A regeneratív mezőgazdaság olyan földgazdálkodási gyakorlatok és alapelvek rendszere, melyek segítik a talajegészség megújítását, a talaj vízgazdálkodásának javítását, biológiai sokféleségének növelését, a termés ellenállóképességének,  tápanyagsűrűségének növelését  és az éghajlatváltozás visszafordítását is a légköri szén-dioxid megkötésével és a talajba juttatásával. A talaj az alapja minden gazdaságnak, egészséges talaj nélkül nincs profitábilis gazdaság.

Egy kínai közmondás szerint a legjobb idő a faültetésre húsz évvel ezelőtt volt, a második legjobb pedig most van. A gyakorlatban a fagyok és a kánikula kivételével egész évben ültethetünk fát. Nézzük meg alaposabban, mire érdemes odafigyelnünk! Két hasonló, de részleteiben és megközelítésmódjában eltérő metódust szeretnék bemutatni: egy klasszikus permakultúrás erdőkert tervezését és a gyümölcsfák telepítését az alkalmazkodó gyümölcsész alapelvek mentén.

Raphanus sativus var. sativus a keresztesvirágúak családjába tartozik, angolul nevét a latin radix szóból kapta, ami gyökeret jelent. A fekete, csípős hély hófehér enyhén kesernyés belsőt takar, levelei pedig a fajra jellemzően, mustár zöldre emlékeztetnek. A világ különböző kontinensein fontos szereplője volt a gasztronómiai történelemnek, magas tápértékének és tárolhatóságának köszönhetően. 

Az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottság (World Commission on Environment and Development – WCED), közismert nevén Brundtland-bizottság 1987-ben alkotta meg a „Közös jövőnk” című jelentést, amely a köztudatba emelte a fenntartható fejlődés fogalmát. 

„[A] fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen generáció szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generáció esélyeit arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket.” A gyakran idézett definíció ugyan általános megállapítást tesz a fenntarthatóság mibenlétéről, de a három pillére  – a környezeti, társadalmi és gazdasági dimenziói – közelebb vihet minket a fenntarthatóság gyakorlatához.